Már megint jóllaktam.

Visszaérkeztem Leborgba, szerencsém volt éppen jött a busz, Lebában alig kellett valamit várnom rá. Fázik a derekam... úgy örültem, hogy a kikötőben észrevettem, hogy van tussoló, gyorsan ki is használtam az alkalmat, ötödéért letusoltam. Csak hát hülye fejemmel a táskámat leraktam a vizes földre, onnan meg a hátamra.

 

Most azért már száradok, na meg majd a vonaton átöltözök! Fantasztikus volt a Nemzeti park! Elindultam a fehér homokos parton, ez az a finom futó homok, mert futás közben jól el lehet süllyedni benne. Néha csiszatoltam a lábammal, fura hangok jöttek elő a talajból. Még szerencse, hogy idővel rájöttem minek is ide a cipő? Talán egy órát sétálhattam a parton, mindenfelé emberek lézengtek, volt egy csúzda is, amire nem ülnék fel, nem volt vége. Mikor már épp kezdtem megunni a partot, eszembe jutott, hogy mellettem van a futó dűnés nemzeti park, nem ártana egy kettőt lehagyni. Szóval bevágtam balra, aztán mindenféle figyelmeztetés ellenére letértem jobbra a kijelölt útról, mert hát úgy izgibb. Érdekes olyan erdőben járkálni ami a homokon áll, néha előbukkannak homok csuszamlások, sőt egész homok dombok a fenyves közepén. Jó fél órára lefoglaltak a szitakötők, mindig felszálltak előttem amerre mentem, egyiket sikerült lefényképeznem miközben bogarat falatozik, remélem jó lett! Szépen haladtam a parttal párhuzamosan, már vissza sem tudtam volna menni a partra, egész emberes szakadék volt part és köztem, aztán egyszer csak bevágtam balra, mintha úgy rémlett volna, hogy ott valami tónak kéne lennie. Homokdűnére fel, aztán le, akár sivatagi filmet is lehetne itt forgatni!

Néztem sokat a lábam elé, egyszer csak feltűnt, hogy ezek aztán nem emberi lábnyomok, talán patás állat, őz, aztán találtam valami rókafélét is, meg voltak nagyobbak is. Egy kicsit lekezdtem parázni, ekkor már vagy két és fél órája sétáltam, és még mindig csak elfelé.Vizslattam a homokot, hogy hátha előkerül mondjuk egy medve nyoma, vagy kígyóé. Szerencsére egyiket sem sikerült felfedeznem.  
Milyen nehéz folytatni egy elkezdett szöveget! Nem is tudom akkor miért hagytam félbe, talán már épp megérkeztem Gdanskba? Gondolom. Most már Varsóban üldögélek az Oki Doki hotelben, és próbálok visszaemlékezni ;-)

 
Végül visszataláltam a kijelölt útra, de egész megizzadtam a sok fel le menéstől, lefelé általában csak csúszkáltam. Gondoltam most már legyen elég az egészből már majdnem nekiindultam, hogy simán visszamegyek, de csak rávettem magam, hogy végigmenjek a kijelölt úton is.
 

Nem is volt baj, megtaláltam a nemzeti park bejáratát, a tavat, amit egész végig kerestem, ja és térképet, hogy körülbelül merre jártam. Innen még öt és fél kilométer volta kiinduló pont! Hát ezt egy kicsit nehezen emésztettem meg, úgyhogy lementem a partra egy kicsit pihenni, üldögélni. Még szerencse, mert pont akkor indult a sárkányhajó. Egyedül ültem a fedélzeten, hangtalanul siklottunk Leba felé. (milyen jó is az elektromos motor.) Ha én ezt tudom, már errefelé is így jövök, volt szerencsém két szűrkegémhez, meg rengeteg sirályhoz. Nagyon szép helyen, nádasban kanyargottunk visszafelé, két parton horgászokkal, és madarakkal.
 
 
Egy kicsit szomorú voltam, úgy találtam volna egy két jókora borostyánt, vége felé már a legkisebbel is beértem volna. Ezért elhatároztam, hogy Gdanskba teszek egy felfedező túrát a tengerparton, éjszaka... Irány Sopot, az egyetemi városrész, még előző nap említette az egyik lány, hogy ott tanul. Le a tengerpartra a Cassinó utcán, úgy félénél, ránéztem egy házra, és rögtön azt hittem hibás a szemüvegem, ilyen girbegörbe házat még nem láttam. Rájöttem a szemüvegem nem lehet hibás, mert hogy nincsen, pedig a ház olyan volta mintha egy kicsit megtekerték volna.
 
Jó egy órás kutatással sikerült találnom öt darab alig látható méretű borostyánt, de én már a végén nagyon meg voltam elégedve a teljesítménnyel, végül is fejlámpával nem olyan könnyű. Mólóra ki, vissza, aztán csak lestem, hogy mennyien mászkálnak az utcákon, bulira készülődtek. Végül itt töltöttem az estét, majdnem láttam két verekedést, de csak nem verték agyon egymást. Megnéztem egy két helyet is, de már kezd egy kicsit elegem lenni abból, hogy este bulizok, várom a vonatot, persze a vonaton meg nem alszom ki magam... szóval inkább csak nézelődtem, volt elég történés így is!

 
Pák p


Térkép