Már megint sikerült lekoptatnom a lábamat, főleg, hogy most egész felszerelést vittem magammal. Laptop, fénygép, Muty. Nagyon tetszett Gdansk, már amikor leszálltam csak úgy magával sodort az élő tömeg, alig bírtam megtalálni, hogy hol is van az állomás egyáltalán, kétszer végigsétáltam az aluljáró egyik végétől a másikig, hát nem a közepén volt?
Igazi kényeztetés volt a testemnek a tussolás, a meglepően tiszta és rendes zuhanykabinban, még hajszárítót is mellékeltek! Aztán nyakamba vettem a várost, a régi városrész volt az első célpont, ahogy hatolta egyre beljebb úgy ámultam és bámultam! Monumentális templomok bukkantak elő házak mögül. Először egy toronyba szerettem volna bemenni, hogy biztos kilátó, hát egy üzlet volt az aljában, de aztán rátaláltam a Szent Mária templomra, Európa legmagasabb téglából épített építménye. Szerencsémre itt fel lehetett menni a toronyba, hogy kilássak. Négyszáz lépcsőfokon küzdöttem fel magamat, közepe táján volt egy kis pihenő ekkor elém tárult a tetőszerkezet, a kupolák teteje, nagyon érdekes! Mintha kisebb dombok lettek volna egy nagy padláson. Itt még csak a felénél tartottam, innen vezetett tovább az út az egyik toronyba. Kilátás fantasztikus, egész várost be lehet látni!
Végre megtaláltam a sétálóutcát, a D3uga-t, amiről azt mondják, hogy Közép-Európa leghosszabb bevásárló utcája. Nekem inkább sétálóutcának tűnt, amúgy tényleg nagyon elragadó, éjszaka jön elő az igazi énje. Az arany kapun keresztül lehetett bejutni, és zöldön meg ki ;-)
Elsétáltam a régi kikötőbe, itt található Európa legnagyobb emberi meghajtású rakodó daruja. Ugyanazon az elven működött mint amit a Prágai várban láttam, csak a méretek voltak teljesen mások.
Zárásként a Westerplatte-t néztem meg, ahol kitört a második világháború, na ez nem valami nagy cucc, főleg hogy későn mentem már és nem tudtam bemenni a múzeumba, az árusok már elpakolták a portékájukat, ja és ráadásnak még az idő sem volt tiszta, pedig innen lehet látni Lengyelország legmélyebben fekvő félszigetét.
Lebában üldögélek egy vitorlás étteremben, jóllakottan írogatom ezeket a sorokat. Nagyon finom halat sikerült ennem! Mikor megérkeztem, rögtön szembetűnt, hogy itt már bizony elmúlt a főszezon, körülbelül minden zárva volt, még szerencse hogy a kikötő ilyenkor is vonzza az embereket. Kalandos volt az ideérkezésem, olyan két órára vagyok Gdansktól, ezért háromig jártam a várost, a lenéztem bulikba, ott volt egy vonatom ami elvileg közvetlenül ide hozott volna, csak nem vettem figyelembe, hogy szezonon kívül nem jár. Gondoltam akkor leszállok a másfél órára levő Lebork-ban, amikor kb odaértünk már nem így gondoltam, aludtam tovább. Reggel nyolckor Ko3obrzegben felszálltam egy visszafelé menő vonatra, úgyhogy a tervezett reggel hat helyett tizenegyre sikerült ide érnem.
Azt hiszem most már kellőképpen sikerült mindent megemésztenem, megyek megkeresem végre a partot, hátha találok egy két borostyánt, na meg találkozok a futó dűnékkel.
Pé Pá