Március 24-én este indultam Budapestről egyedül, mert a delegációvezető ekkor már egy villában a medence partján süttette magát. A késői indulás miatt sajnos lemaradtam a „welcome party”-ról. Nem érkeztem egyedül, együtt utaztam a szlovén küldöttséggel, de ezt csak akkor tudtam meg, mikor végre megtaláltak az egyiptomiak.
Mielőtt még elindulhattunk volna a hotel felé meg kellett várni, hogy mi lesz a német Leo csomagjával, mivel az nem érkezett meg vele együtt. Szerencsére egymásra találtak, és végre indulhattunk.
Megérkeztünk a hotelba, ez Giza negyedben volt, a szobából rá lehetett látni a Gízai piramisokra. A kedves delegációm megvárt és elmesélte mi is volt a bulin, hogy csak ő meg a törökök öltöztek be népviseletbe, és hogy egymás látványától fetrengtek a nevetéstől.
Első nap kiadós reggeli után ILO találkozó volt és ismerkedő reggel, érdekes feladatokkal. Mi ismerkedni mentünk. Először építeni kellett egy piramist félcipőkből, majd mindenki elvett egy neki tetszőt és azzal az emberrel kellett megismerkednie, majd bemutatnia a többieknek. Miután megismertük egymást -sokan már ismerték egymást korábbi nemzetközi fórumokról- csapatokra lettünk osztva, hogy papírból építsünk minél magasabb tornyot. Majdnem sikerült is a legmagasabbat megépítenünk, de a végén túl sokat akartunk, és egy kissé nehéz lett a szerkezet, utolsó pillanatban megroppant a súly alatt. Úgyhogy legmagasabból sikerült legalacsonyabbat varázsolni. Még szerencse, hogy a győztes csapatban ott volt Andrea. A játékok szépen lassan beszélgetésbe torkollottak.
Ebéd után következtek a prezentációk, mindenki bemutatta az országában lévő Leo mozgalmat pár szóban, majd beszélt egy sikeres aktivitiről. Mi a tíz év óta sikeres győri focikupát mutattuk be. Hallottunk nagyobb volumenű és kisebb rendezvényekről is.
Rövid szünet után csapatokra osztottak minket, a feladat az volt, hogy írjunk össze egy listát, hogy hogyan lehet új Leo tagot toborozni. Nagyon hasznos beszélgetés alakult ki. Megígérték, hogy az eredményeket, összegzés után minden országba elküldik.
Este hajótúrára mentünk a Nílusra. A kikötő Kairó egyik gazdag részén volt, körülötte óriási luxus szállodákkal. A hajón kaptunk vacsorát, nagyon sok finom étel közül lehetett választani. Mivel svédasztal volt, sikeresen teleettük magunkat, itt még nem is sejtettük, hogy ez minden étkezésnél hasonlóan fog menni. Szórakoztatásunkért egy zenekar, és különböző műsorok feleltek. Először hastáncot látunk, majd megismerkedhettünk az egyiptomi népi tánccal.
Estére sikeresen jól elfáradtunk, de ekkor még jött egy szoba parti, amit nem lehetett kihagyni! Természetesen, ez minden este megismétlődött, kizárólag az ismerkedés kedvéért.
Második nap a piramisok megtekintése volt napirenden. Reggel, már nem siettünk annyira, hogy időbe leérjünk a reggelire, mivel egy kicsit fáradtak is voltunk és a késő esti vacsora még éreztette a hatását. Az indulás egy kicsit megint csúszott, kezdtük elfogadni, hogy itt egyiptomi időszámítás van, mindig mindent kényelmesen egy kis ráhagyással kell kezdeni.
Hát nem hiába sorolják a világ hét csodája közé!